Balatonszárszói Üdülőegyesület
Alapszabálya
(az 1991. augusztus 1-i, a 2003. július 6-i, a 2006. augusztus 13-i, a 2009. július 26-i és a 2011. július 31-i módosító határozatokkal egységes szerkezetben.)

A Balatonszárszói Üdülőegyesület tagjai (továbbiakban: Egyesület) a Ptk-ról szóló 1959. évi IV. trv. 57-60. §-ai, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi. II. trv. rendelkezései alapján önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, demokratikusan mûködő egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint:

I.
Általános rendelkezések:
Az egyesület neve: Balatonszárszói Üdülőegyesület
Székhelye: 8624 Balatonszárszó, József Attila utca 31.

Az egyesület önálló jogi személy, amely jogviszonyok alanya lehet, önállóan jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Az egyesület határozatlan időre jön létre.

1. Az egyesület célja, feladatai:
1.1. Elősegíti a Balatonszárszói üdülők tulajdonosainak és használóinak közösséggé szerveződést.
1.2. Képviseli az üdülőtulajdonosok érdekeit.
1.3. Támogatja és együttmûködik a helyi önkormányzattal az üdülőket érintő döntések meghozatalában, így különösen a környezetvédelmi, településfejlesztési, szolgáltatási és helyi adózási kérdésekben.
1.4. Az üdülőket érintő kérdésekben előzetesen véleményt nyilvánít, javaslatokat terjeszt elő.
1.5. Az önkormányzat meghívására részt vesz az önkormányzat ülésein.
1.6. Elősegíti az önkormányzat közösségi célú határozatainak végrehajtását.
1.7. Az Egyesület az Alkotmányban és az egyéb jogszabályokban, illetőleg jelen alapszabályban rögzítetteknek megfelelően fejti ki tevékenységét.
1.8. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II.
Tagsági viszony keletkezése, megszűnése, a tagok jogai és kötelezettségei:
2.1. Az Egyesület tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki a község közigazgatási területén belül üdülőtulajdonnal vagy üdülőtulajdonon fennálló használati joggal rendelkezik, illetve lakóingatlanát üdültetési célra hasznosítja, írásban bejelenti belépési szándékát; és eleget tesz az alapszabályban előírt kötelezettségeknek.
A tagsági viszony létesítése iránti kérelem tárgyában az Egyesület Elnöksége legközelebbi ülésén dönt, amelyről írásban értesíti a kérelmezőt. A tagsági viszony keletkezésének időpontja, a kéremem Elnökséghez való beérkezésének dátuma.
2.2. Tagsági viszony megszűnik:
kilépéssel,
halálozással,
jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
tulajdonjog, illetve használati jog megszűnésével, amelyről a tag írásban köteles értesíteni az Elnökséget. A tagsági viszony megszűnésének időpontja a tulajdon, illetve a használati jog megszűnésének dátuma.
Kilépés:
Bármely egyesületi tag az egyesületből való kilépését írásbeli nyilatkozattal, a kilépést megelőzően legalább 15 nappal korábban köteles az Elnökségnek bejelenteni. A kilépett tag tagsági díját az Egyesülettől nem követelheti vissza.

A tagok jogai és kötelezettségei:
Tagok jogai:
Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.
Választhat és választható az Egyesület szerveiben.
Érdekei védelméért az Egyesület elnökségéhez, ill. a közgyűléshez fordulhat.
Javaslattal fordulhat az elnökséghez, ill. a közgyűléshez bármely kérdésben.
Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozata ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt keresetet indíthat —a 3 éves objektív elévülési határidő figyelembevételével.
Tagok kötelezettségei:
A tag köteles az Egyesület alapszabályában és egyéb szabályzataiban, határozatiban előírt rendelkezéseknek eleget tenni.
Köteles a természetes személy tag és a jogi személy tag a közgyűlés által évenként meghatározandó tagdíjat az Egyesületnek megfizetni, az éves közgyűlés időpontjáig.

III.
Az Egyesület szervezeti rendje:
Az egyesület szervei:
Közgyûlés
Elnökség (tagjai: az egyesület Elnöke, Alelnöke, valamint a közgyűlés által megvállasztott tagok).
Számvizsgáló
Tisztségviselők: Elnök, Alelnök

Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb testületi szerve a Közgyűlés
A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik (rendes közgyűlés). A Közgyűlést az elnökség a fentieken kívül is bármikor összehívhatja.
A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok 10 %-a ok és cél megjelölésével írásban kívánja (rendkívüli közgyűlés).

Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
alapszabály megállapítása, módosítása,
az egyesület más társadalmi szervvel való egyesülésének, feloszlásának kimondása,
az elnökség évi beszámolójának elfogadása,
döntés mindazokban a kérdésekben, melyeket a közgyűlés hatáskörébe von.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagság 50 %-a + 1 fő a közgyűlésen megjelent.
A Közgyűlésre annak időpontja elött legalább 8 nappal a tagok írásos meghívót kapnak. A meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok tétszámára tekintet nélkűl határozatképes.
Minden egyesületi tagot a közgyûlésen egy szavazat illet meg, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt.
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, mely
vonatkozik az elnökség és a számvizsgáló megválasztására is.
A Közgyűlés csak az elnökség által előterjesztett ügyekről határozhat, az egyesületi tagok indítványaikat a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal az elnökségnek írásban nyújtják be, melyet az elnökség a napirendbe felvesz.
A Közgyűlés határozatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Elnökség:
A közgyűlés álltal megválasztott 7 tagú testület,amely a közgyűlések közötti időszakban az egyesület vezető ügyintéző szerve. Az elnökség saját tagjai közül megválasztja az egyesület elnökét, alelnökét, valamint titkárát. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, határozat képességéhez öt elnökségi tag együttes jelenléte szükséges.
Az elnökség a közgyűlés és a számvizsgáló hatáskörébe utalt ügyek kivételével az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv.
Így különösen:
összehívja a közgyűlést,
irányítja és szervezi az egyesület folyamatos működését,
gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
előterjeszti a közgyűlés elé az éves költségvetés tervezetét, zárszámadást végez, melyet megküld a számvizsgálónak és beszámol a közgyűlésen.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja.
Az ülések összehívásáról az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök gondoskodik.
Az Egyesületi tagság megszűnésén túlmenően is megszűnik a tisztségviselők, illetve az elnökségi tagok megbízása az elnökséghez —tudomásul végel végett— írásban benyujtott lemondással. A lemondás azúj tisztségviselők és elnökségi tagok megválasztásával egyidejűleg lép hatályba.

Elnök:
Az elnök jogosult az egyesület képviseletére és az utalványozásra, a jóváhagyott költésvetés keretein belül.
Az elnök vezeti rendszerint a közgyűlést, illetve az elnökség üléseit, ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat, így különösen az önkormányzattal való kapcsolattartást.

Alelnök:
Az Egyesület Elnökének akadályoztatása esetén — korlátozás nélküli helyettesként— ellátja az elnök hatáskörébe utalt, valamint a közgyűlés, illetve az elnökség álltal esetileg meghatározott feladatokat.

Számvizsgáló:
A számvizsgálót a közgyûlés választja.
A számvizsgáló nem lehet az elnökség tagja.
A számvizsgáló hatásköre:
figyelemmel kíséri az Egyesület alapszabályszerű mûködését, ellenőrzi a pénzügyi gazdálkodást, megvizsgálja a zárszámadást, és erről a közgyűlésnek jelentést tesz.

IV.
Az egyesület gazdálkodása:
Az Egyesület működésének éves költségvetés tervezetét az elnökség határozza meg.
A működés költéseit a tagok által kifizetett tagdíjakból egyéb felajánlásokból, valamint hozzájárulásokból fedezi az Egyesület.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992 (VII 23) Kormány rendelet alapján végzi.

V.
Az egyesület megszűnése:
Az Egyesület megszűnik:
feloszlás (közgyűlési határozat),
más társadalmi szervvel való egyesüléssel (közgyűlési határozat),
feloszlatással (bírósági határozat),
megszűnés megállapításával (bírósági határozat).

Megszűnés esetén az Egyesület vagyonáról a közgyűlés dönt.
Közgyűlés összehívása nélküli megszűnés esetén a megmaradó vagyon a helyi önkormányzatot illeti.

VI.
Záró rendelkezések:
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi. 11. tv.-ben foglaltak irányadók.
Az időközbeni, valamint a 2011. július 31-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkesztésbe foglalt alapszabály a közgyűlés napján —2011. július 31-én— lép hatályba.

Budapest, 2011, július 31.

dr. Gimesi András
elnök